Felelős tartalomfogyasztás és tartalommegosztás! Dezinformáció, álhírek békében és háborúban

Sokat beszélünk arról, hogy a tartalomfogyasztásunkban mennyire ki vagyunk téve a „Fake News” jelenségnek, azaz az internetről jövő álhíreknek, amelyek a politikai, az egészségügyi tájékozódásunk mellett mára már szinte az életünket érintő minden témában befolyásolhatnak minket.

Fontos, hogy most, az ukrán-orosz háború idején még inkább figyeljünk, mivel a félreinformálás és az álhírek terjesztése nem csak a pánikhangulat fokozására jó, hanem akár valamely hatalom háborús stratégiájának tudatos eszköze is lehet. 

A közösségi média felültein, vagy a magukat információs portálnak, akár médiumnak mutató oldalakon most még a szokásosnál is nehezebb felismerni az álhíreket (a TikTok oldalakon már kampány indult „Ellenőrizd az információkat” címmel). Ráadásul a jelenlegi felfokozott hangulatban könnyen előfordulhat, hogy jószándékkal ugyan, de mi magunk is az álhírek terjesztőjévé válunk.

Összeszedtünk néhány jó tanácsot, hogy mit tehetünk, hogy ne váljunk mi is a Fake News áldozatává:

MÉRLEGELJÜNK – minden tartalommegosztó arra törekszik, hogy minél több embert elérjen az általa készített tartalommal. Az ilyen felfokozott érzelmi állapotú helyzetekben pedig még jobban működnek a hangzatos, kattintásvadász címek, amit mi magunk is azonnal megosztunk, és észrevesszük közben, hogy az írás maga lehet, hogy teljesen másról szól. Fontos, hogy olvassuk el a cikket és csak akkor osszuk meg, ha a tartalmát arra érdemesnek érezzük, és gondoljuk át azt is megosztás előtt, hogy kire milyen hatással lehet. Felelősséggel tartozunk a tartalmak megosztásáért!

 

ELLENŐRIZZÜK A HÍRT – ha érdekes hírre bukkanunk, érdemes utánanézni, hogy máshol is megjelent-e: érdemes ellenőrizni a hír keltezését, írnak-e róla általunk korábban már beazonosított, hiteles oldalakon, vagy szerepel-e a sajtóban. Nézzük meg a hír kontextusát, és azt is ki készítette. Mivel most szinte minden szerkesztőség 0-24 órás ügyeletben dolgozik, eléggé valószínű, hogy valamelyik médium feldolgozta már az általunk talált információt is.

 

ÉS HA MÁR SAJTÓ – néha ugyan előfordul, hogy a média is beleszalad egy-egy téves információ közlésébe, de a híreket a szerkesztőségek általában nagy erőkkel ellenőrzik a megjelentetés előtt. Arra azonban érdemes figyelni – különösen így az országgyűlési kampány idején -, hogy az adott médium milyen politikai oldal narratíváját támogatja, és ennek megfelelő „forráskritikával” kezelni az itt megjelenő véleménycikkeket, publicisztikákat.

 

KERESSÜK MEG A FORRÁST – a valós híreknek általában van forrásuk, amit a cikkekben, postokban jelölnek is. Ha ezt nem találjuk, kezdjünk el gyanakodni, hogy valakinek a véleményéről, vagy csak találgatásról van szó.

 

HATÁSVADÁSZ KÉPEK – sok korábbi háborúból használnak fel képeket, videókat mint a mostani háború képei, ezzel is növelve a kattintások számát. Ha gyanús egy-egy ilyen kép keressünk rá gyorsan a Google képkeresőjében, sokszor lebukik így az álhírgyártó.

 

NE LEGYÜNK A TUDATOS USZÍTÁS ESZKÖZEI – minden háborúra igaz, hogy erőteljesen hat az érzelmeinkre. Ezt kihasználva sokan osztanak meg érzelmi töltetű, elsősorban uszító, gyűlöletkeltő tartalmakat egyik, vagy másik politikai oldal támogatása érdekében. Igyekezzünk tudatosan felismerni és távoltani magunktól az ilyen szándékú tartalmakat.